Szülővé válni

A gyermekvállalás nem alapvető biológiai késztetés

Szülővé válniAnyának lenni egyetlen korban sem volt egyszerű feladat, de azokban az időkben, amikor a nő elsőrendű és rangú feladata a gyermekszülés volt, talán egyértelműbb volt a feladatok megoszlása. A mai, megváltozott körülmények között az anyaság csak egy női szerep a sok közül.

Vannak olyan elméletek, melyek szerint a gyermekvállalás nem alapvető biológiai késztetés. A fajfenntartás késztetése ugyanis az állatoknál is háttérbe szorul, ha a potenciális szülő léte veszélybe kerül, az állatok a fajfenntartás és a létfenntartás ütköző késztetése közül azt választják, amely a saját fennmaradásukat biztosítja.

Segítünk Neked
Szeretnéd megosztani valakivel gondjaidat?

Tanácsot is szeretnél kapni?

Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.

Kattints ide »

Jelen társadalmunkban egyre több tényező befolyásolja a gyermek vállalására irányuló döntést. Számtalan lehetőségét ismertek már a régebbi kultúrák is a szaporodásról való lemondásnak, kezdve a szexuális absztinenciától a magzatelhajtáson keresztül a csecsemőgyilkosságig.

Az embernek választási lehetősége van, hogy nehézségek esetén a saját vagy a gyermeke túlélését biztosítja-e. A gazdasági- társadalmi-kulturális feltételek sokasága, valamint az egyén döntési szabadsága befolyásolja a gyermekvállalást.

Az emberek abban bíznak, hogy később is születhet gyermekük, ezért gazdasági válság esetén tömegesen halasztják el a gyermekszülést.

A nyugati kultúrákban a az eddigi történelemben eddig ismeretlen jólét ellenére a gyermekvállalások száma folyamatosan csökken. Azokban a családokban, amelyek vállalnak gyermeket, a gyermekszülések időpontja tendenciózusan egyre későbbre tolódik.

A szülők tele vannak ambivalens érzésekkel, az értékrend változását mutatja, hogy egyszerre van jelen a valóságban a rajongás a gyermekért, valamint a gyermekekkel szembeni ellenséges érzések és magatartások.

A szülői szeretet evolúciós alapjai

A szülői szeretetA szülői gondoskodás nem automatizmus, a gyermekeink iránt érzett szeretetet és gyengédséget a biológiai alapok mellett az adott társadalmi feltételek befolyásolják.

Már 4-5 éves gyerekek is használnak dajkanyelvet, ha náluk kisebb gyermekekkel találkoznak. A felnőttek többsége számára örömet okoz, ha fizikailag gondoskodhat egy kisgyermekről, s a kisgyermek sírása erős aktivitásserkentő a környezete számára.

A kisgyermekekre való gyors ráhangolódás különösen jellemző a nőkre. A nőkkel vele születik az utódgondozás késztetése: felismerik saját csecsemőjük illatát, s sajátos anyai készenlét állapotában vannak. Néhány napos újszülöttjük hangját képesek az anyák felismerni. Az anyák mindig úgy tartják a csecsemőjüket, hogy annak feje a bal oldalukra essen, az anya szívének közelébe. A férfiak általában a hóna alatt fogják meg a gyermeket, s a magasba, az arcuk elé emelik őket.

A csecsemők meghatározott hangon hívójeleket küldenek az anyának, aki álmából is képes felriadni, ha ezt a hívójelet nem hallja, de ez nem tudatosul benne, s azt sem tudja, miért ébredt fel.

Sztereotíp anyai viselkedésminta az is, hogy az anyák már akkor ismételgetnek bizonyos mozdulatokat, arckifejezéseket, gesztusokat, szavakat, amikor a csecsemő még képtelen az utánzásra.

A nyugati társadalmakban a férfiak egyre nagyobb szerepet vállalnak a gyermekgondozásban és a gyermeknevelésben, de az anyák megkülönböztetett szerepe a gyermek első életéveiben megmarad. Megfigyelhető, hogy mindkét szülő jelenlétében is az anyához fordul a kisgyermek, ha valami frusztráció éri. Az anyák és az apák viselkedésében jellegzetes különbségek mutatkoznak az egész gyermeknevelés során, és ez így is van rendjén, hiszen a szülők viselkedése magában hordozza azt a társadalmi jel- és normarendszert, amelyben a család él.

Előfordul, hogy az anyák valamilyen okból idegenkednek a csecsemőjüktől, elhanyagolják, szélsőséges esetben el is pusztítják a gyermeküket. Ilyen jelek észlelése a környezet nagyfokú segítségét igényli, az anyát fokozatosan lehet hozzászoktatni a csecsemőhöz, erősíteni a kapcsolatot.

A szülő-gyermek kapcsolat

Gyermekeink érzéseit és igényeit sem csecsemőkorban, sem kisgyermekkorban nem könnyű megérteni, és nem könnyű kiszolgálni.A csecsemő gyámoltalansága egy valódi biológiai korlát, amelyet a felnőtteknek figyelembe kell venni. Ugyanakkor a csecsemő aktívan részt vesz a kapcsolatok alakításában.

A csecsemő hosszú ideig tökéletesen kiszolgáltatott. Nem tud anyja testébe kapaszkodni, ezért fontos, hogy az anya különféle testre köthető hordozókba téve testi közelségbe tartsa a kisbabáját. Az ember gyermeke mesterséges világba születik, és az első éveiben nem a fizikai, természeti, hanem ehhez az ember által megteremtett mesterséges világhoz tanul meg alkalmazkodni.

A csecsemő számára nem akkor van sötét, amikor lemegy a nap, hanem akkor, amikor leeresztik a redőnyt és leoltják a lámpát.

Kísérletek bizonyítják, hogy az újszülött néhány másodperces késéssel utánozni próbálja a fölé hajló felnőtt hangsúlyozott mimikai gesztusát, illetve reagál az emberi (különösen a női hangra). Az egynapos baba is összehangolja a fejének mozgatását a felnőttével.

Az első hetekben rengeteg interakció alakul ki az anya és gyermeke között.

Rendkívül fontos az első hetektől az anya és gyermeke közötti szemtől szembe (face to face) kommunikáció, amikor csak nézik egymást teljes arccal egymás felé fordulva. Amikor az anya beszél a csecsemőjéhez, a kicsi abbahagyja a gagyogást, s figyeli az anyját.

A csecsemő kb. féléves korától érzékenyen reagál a felnőtti viselkedésre, ha az anya egy vidám periódus után komoly, kifejezéstelen arccal néz a csecsemőre, a baba nyugtalanná válik, sírva fakad, elfordul.

Gyermekeink érzéseit és igényeit sem csecsemőkorban, sem kisgyermekkorban nem könnyű megérteni, és nem könnyű kiszolgálni. Serdülő korban pedig majdnem lehetetlen. A legjobb szülők is elbizonytalanodnak időnként, és tehetetlennek érzik magukat. Ha kérdéseid vagy kétségeid támadtak, kérdezz tőlünk, vagy jelentkezz tanácsadásra.

Elég jó szülő vagyok? Tanácsadás szülők részére
Jelentkezz Elég jó szülő vagyok? tanácsadásra!

Jelentkezésed beérkezése után munkatársunk felveszi veled a kapcsolatot a tanácsadás időpont egyeztetése érdekében!

Amennyiben esetleg még nem vettél részt ilyen módszerekkel vezetett tréningeken, és egyelőre nem látod tisztán, miként lenne ez hasznos a számodra, kérjük oszd meg velünk kétségeidet, és ha lehetséges, közösen megtaláljuk a Neked megfelelő megoldást.

További információ
Kérdezz tőlünk!

Kérdésed beérkezése után munkatársunk felveszi veled a kapcsolatot!

Szülővé válni: Elég jó szülő vagyok?

Csehák Hajnalka pszichológusCsehák Hajnalka vagyok. A felnőtt életem egy részében pedagógusként tanítottam és a gyermekvédelemben dolgoztam, majd valóra váltottam a dédelgetett álmomat: pszichológus lettem. Négy gyermekem született, akiket sosem szűnő szeretettel neveltem fel. S bár az irántuk érzett szeretetem sosem tűnt el, köteteket lehetne megtölteni azokkal a történetekkel, amelyek időnként az idegrendszeremet borzolták.

Szülőnek lenni: nagyon nehéz feladat. Tökéletes szülőnek lenni: elérhetetlen vágy. Elég jó szülőnek lenni: elérhető eredmény.

S a gyermekeink nem is kívánnak ennél többet, ha elég jó szülők vagyunk, a gyermekeink szeretni és küzdeni tudó felnőttek lesznek.

Szülővé válni: Elég jó szülő vagyok?

Hogyan neveljünk sikeres és kiegyensúlyozott gyermeket?

Sikeres gyermek

Sikeres gyermek Hírlevél

Sikeres gyermek tippek, megoldások elsőkézből.




Sikeres gyermek