Sikeres gyermek tippek, megoldások elsőkézből.
Asperger szindróma - Különös gyerekek
Gyakorlati útmutató sikeres gyermekükért aggódó szülőknek
„Egyszerűen nem tudtam barátkozni… Szívesebben voltam egyedül és az érmegyűjteményemet nézegettem… Otthon volt egy hörcsögöm. Ő elég társaság nekem… Egyedül is tudok játszani. Nincs szükségem más emberekre.”
(Idézet egy gyermek önvallomásából.)
Mi is az a Asperger szindróma?
Az Asperger szindróma (AS) egy fejlődési zavar, amely az egész személyiségre kiterjed, az autizmus enyhe formája.
Asperger szindróma (Wikipédia cikk) »
Szindrómáról akkor beszélünk, amikor egy tünet együttest szeretnénk jellemezni. Az Asperger szindróma az autizmus előszobája. Az Asperger szindrómás gyerekek különös gyerekek. Nincsenek tisztában a társas viselkedés íratlan szabályaival, és nem szándékosan, de olyan dolgokat tesznek vagy mondanak, amelyekkel megbántanak vagy bosszantanak másokat. Amit mondanak az igaz, mégis zavarba ejtő. Hiszen 7 évesen nem szoktunk egy koncerten a társaságunkban lévő emberhez csak úgy odafordulni és azt mondani neki: „Neked nagy hasad van. Nagyon nagy. A mamának is nagy hasa van. Mindig mondja, hogy le kellene fogyni. Te kövér vagy.”
Tanácsot is szeretnél kapni?
Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.
Ha egy ilyen gyermeknek elmagyarázzuk a viselkedés alapvető szabályait, gyakran igen mereven ragaszkodni fog hozzájuk. Az aspergeres gyermek nem tűri a szabályszegést. Ha egyszer megtanulta, hogy a tanítási órán nem szabad beszélgetni, akkor – tanári kérdésre - gondolkodás nélkül beárulja a rendbontó, beszélgető társát. Nem érti a többi gyerek rosszalló pillantását, és nem képes felfogni, hogy miért tartják árulónak a többiek, hiszen ő csak válaszolt a tanító néni kérdésére.
Az asperger szindrómás gyerek rossz modorúnak, neveletlennek tűnhet, mert rendszerint azonnal, gondolkodás nélkül kimondja, ami az eszébe jut. Pedig csak nem tudja, hogy mi a tapintatos viselkedés, és nem is tud általánosítani, hanem minden esetben külön-külön meg kell tanítani neki azt, hogy „Pistikének fáj, ha meghúzod a haját. Julcsinak is fáj, ha meghúzod a haját. És a Marcsinak is fáj, ha meghúzod a haját.”
A gyermek, aki olyan, mint egy két lábon járó lexikon – azokban a témákban, amelyek érdeklik őt – olyan sokat és olyan alapossággal tud beszélni a témájáról, hogy a hallgatóság döbbenten hallgatja. S ugyanez a gyermek nem tud beszélgetni, mert a beszélgetés kölcsönösséget igényel, kapcsolatteremtést, s ezek a készségek nincsenek a birtokában.
Az Asperger szindróma jellemző tünetei
Mit tapasztal a szülő?
1. a gyermek társas kapcsolataiban
- támad egy olyan érzése, hogy a gyermeke egy kicsit más, mint a többi gyermek
- azt látja, hogy a gyermekének gondjai vannak a társai közé való beilleszkedéssel, nehezen barátkozik
- a gyermek feltűnően elszigetelődik, elzárkózóan viselkedik, félrevonulva játszik
- a gyermek érzéketlennek tűnik, mintha nem lenne tekintettel másokra, mintha figyelmen kívül hagyná mások érzéseit
- hiányosak a gyermek metakommunikációs képességei
- a gyermek nem tud együtt érezni a társaival, a családtagokkal, az állatokkal
- nincs vágya arra, hogy másokkal együtt tevékenykedjen, szeret egedül lenni
- helytelenül alkalmazza a társas együttlét szabályait
- kapcsolatteremtő képessége a korához képest fejletlen
- megérti mások érzelmi reakcióit, de nem tudja azokat alkalmazni
- sok a sikertelen kapcsolatteremtési kísérlete, szociálisan naivnak tűnik
- az érzelmek megnyilvánulását kerüli, nem tudja az érzelmeket fogadni
- néha agresszív és erőszakos, de többnyire inkább áldozat, mint támadó
- bizonyos témákban a gyermek valóságos kis professzor
2. a gyermek mozgásában
- mozgásos feladatokban ügyetlen a gyermek
- a gyermek kerüli a szemkontaktust
- érdeklődési területe korlátozott, ragaszkodik speciális, haszontalan rutinokhoz
- rituálékat alkot magának, amelyek fontosak a számára, megnyugtatják
- jellemzőek a sztereotíp (általánosító) és a repetitív (ismétlődő) mozgások, pl.: kézrázogatás, kézrepdesés, ujjcsavargatás
- azonnal észreveszi a kis mértékű változásokat, az apró elmozdulásokat
- gyakran nehezen tanul meg biciklizni, gondot jelentenek bizonyos mozgások
- gond lehet a mozgáskoordinációval, a látás és a mozgás összehangolásával
- probléma lehet az egyensúlyával, a hüvelykujj és a többi ujj szembeállításával
- gyakran jelentkeznek alvás zavarok
3. a gyermek beszédfejlődésében
- beszédfejlődése normális, ugyanakkor jellemző a szó szerinti értelmezés
- kognitív fejlődése is normális, mélyreható fejlődési rendellenességnek nincs jele
- jellemző a kóros bőbeszédűség, miközben figyelmen kívül hagyja, hogy érdekli-e a hallgatóságot, amit mond
- a gyermek hanghordozása, hangereje, hanglejtése és a beszéd ritmusa különleges
- a hangminőséggel is baj lehet
- gyakran nehéz megérteni a gyermek logikáját, és nehéz más témára terelni a beszélgetést
- a gyermek nem érti a humort, az iróniát, a csipkelődést, nem érzi, hogy a humor célja a szórakoztatás
Mit érez az Asperger szindrómás gyermek?
Önvallomások
„ Az egyik legnehezebb dolog számomra az emberek arcába, különösen a szemükbe nézni. Amikor egy másik emberre nézek, szinte minden esetben tudatos erőfeszítést kell tennem és ez is csak néhány pillanatra sikerül. Ha valakire hosszabb ideig tudok nézni, gyakran az a vád ér, hogy ahelyett, hogy valóban ránéznék, csak átnézek rajta, mintha ott sem lenne.”
„… másrészt nem szerem a puszilkodást, ölelést vagy a simogatást. Csak akkor adok puszit valakinek vagy ölelek meg valakit, ha kedvem van hozzá, és nem akkor, ha ő szeretné. A pszichiáterem az egyetlen ember, akit szívesen ölelek meg. A körzeti orvosom azt mondta, hogy a pszichiáterem szerencsés ember, de egyáltalán nem értem, hogy mi köze van a szerencsének az öleléshez.”
„Elengedhetetlenül szükséges volt számomra, hogy az Államokról kérdezősködjek, mkivel éreztem, hogy nem tudok úgy társalogni, mint a „normális” emberek, nem tudok bekapcsolódni a beszélgetéseikbe, mert nem értem őket. Másoknak olyan könnyedén ment a beszélgetés, én pedig úgy éreztem magam, mint aki semmire sem jó, mindenből ki van rekesztve és senkinek sem fontos.”
„Imádtam másolni és rendszerezni a dolgokat. Imádtam a lexikonjainkat. A könyvek gerincén lévő betűk és számok segítségével állandóan ellenőriztem, hogy megfelelő sorrendben vannak-e, és ha nem úgy álltak, akkor rendet tettem. Rendszert teremtettem a káoszban.”
„Szívesebben olvasok tényszerű, nem fiktív könyveket. Nem igazán érdekelnek a bonyolult emberi kapcsolatokat leíró regények. Ha mégis regényt olvasok, jobban szeretem az egyenes vonalú történeteket, amelyek érdekes helyeken játszódnak, és sok bennük a leírás.”
Az Asperger-szindrómások görcsösen ragaszkodnak a merev belső szabályrendszerükhöz, és emiatt folyton összeütközésbe kerülnek másokkal. Jellemző életérzésük a kudarcélmény, mely a másoktól eltérő viselkedésük, az akadályozott kommunikációjuk következménye.
Vannak olyan vélemények, amelyek szerint az Asperger szindrómások 20%-a kinövi ezt az állapotot. Az Asperger szindrómások jól fejlődnek, és bár a társasági életre való alkalmatlanságuk megmarad, a tüneteik visszaszorulnak. Vannak olyan aspergeresek, akik kiválók matematikából, egyes állítások szerint Einstein is Asperger szindrómás volt.
Mivel vizsgálunk?
A kommunikációs zavar az Asperger szindróma és minden más autisztikus zavar jellemzője. Vannak gyermekek, akik egyáltalán nem beszélnek, mások beszélnek, de a nyelv megértésében súlyos nehézségeik vannak, ugyanis szó szerint értenek mindent, nem tudják értelmezni az árnyalatokat. Különösen igaz ez a szociális kapcsolatok, az érzelmek kifejezése kapcsán. Ha szeretnénk közelebb kerülni a gyermek érzéseihez, akkor ezt az általa választott tárgyon, a kedvencén keresztül tehetjük meg a legkönnyebben.
Világteszt
A Világjáték, vagy Világteszt a legátfogóbb játékdiagnosztikai és terápiás módszer. Korosztályra való tekintet nélkül használható, a gyermekben lévő feszültségek és problémák megelevenednek, láthatóvá válnak az építés és a játék közben.
A világteszt jól használható információkat ad az intelligencianívótól kezdve a személyiségstruktúráig, s megmutatja a gyermek félelmeit, vágyait, konfliktusait, s az esetleges traumáit, lehetőséget ad a gyermeki lélek kulcskérdéseinek megválaszolására.
A dolgok mögé kell néznünk, és meglátni a nem kézenfekvő dolgokat is, ezt segíti a gyermekkel való beszélgetés a felépített világról. A gyermek a világának bemutatása közben önmagát mutatja be.
Rajztesztek
A rajz a rajzoló gyermek érzelmi, pszichés állapotának tükre, vizuális fogalmakat jelenít meg. A rajzteszt egyszerű feladatokat tartalmaz, kis változtatással olyanokat, amelyeket a gyermekek maguktól is szívesen rajzolnak. A gyermek élményei képi elemekké formálódnak, s ezeket a gyermek a formák és a színek segítségével könnyebben képes megjeleníteni.
A gyermekek belső világa őszinte, ártatlan, ösztönös világ, gyermekeink a rajzaikon keresztül beszélnek nekünk, de mi gyakran nem értjük meg őket.
„Remekművemet megmutattam a fölnőtteknek, és megkérdeztem nem félnek-e tőle.
- Miért kellene félnem egy kalaptól? - válaszolták.
Az én rajzom azonban nem kalapot ábrázolt. Óriáskígyót ábrázolt, amint épp egy elefántot emészt. Erre lerajzoltam az óriáskígyót belülről is, hogy a fölnőttek megérthessék, miről van szó. Mert nekik mindig mindent meg kell magyarázni. (…)
Ha olyannal találkoztam, aki kicsit értelmesebbnek látszott, kipróbáltam rajta az 1. számú rajzomat, mert azt mindig magamnál tartottam. Meg akartam tudni, valóban megérti-e a dolgokat. De a válasz mindig így hangzott:
- Ez egy kalap.
Erre aztán nem beszéltem neki se óriáskígyóról, se őserdőkről, se csillagokról. Alkalmazkodtam hozzá. Bridzsről beszéltem neki, meg golfról meg politikáról és nyakkendőkről. Az illető felnőtt pedig nagyon örült neki, hogy ilyen okos emberrel került ismeretségbe.”
Antoine de Saint-Exupéry
10 éves koruk után egyre kevesebbet rajzolnak a gyermekek, a rajzok kommunikációs értéke csökkenni kezd, idővel a tudatosság elfedi a rajzok őszinteségét, s az akarat irányítja a gyermeki kezet. Ebben az időszakban a gyermek verbális kifejezőképessége nagyot fejlődik, és egyre inkább képessé válik az érzései, gondolatai szóbeli kifejezésére.
C.A.T teszt (Children Apperception Test)
A C.A.T teszt (Children Apperception Test) képei a gyermeket körülvevő világ egy-egy szituációját ábrázolják, s a gyermek ezeket a többjelentésű helyzeteket a korábbi élményei alapján értelmezi. Támpontokat kaphatunk ahhoz, hogy megismerjük a gyermek viselkedését irányító érzéseket, történéseket. A gyermek reakciói mögött zajló belső folyamatok jutnak kifejezésre.
Elsősorban 3-10 éves gyermekek vizsgálatára alkalmas, de értékes adatokat nyújthat 13-14 éves korban is.
A teszt vizsgálja az agresszivitást, a testvér-féltékenységet, szorongásokat, a gyermek családi elhelyezkedését, a regressziót.
Sikeres gyermek tréning
Hogyan dolgozunk?
Állapotfelmérés
Az első találkozás az állapotfelmérés, amikor személyesen megismerkedünk a gyermekkel, és felvesszük a szükséges teszteket. Ez körülbelül 1,5-2 órát vesz igénybe.
A második találkozáskor megmutatjuk a szülő(k)nek a tesztek eredményeit, tanácsokat adunk, módszereket tanítunk, válaszolunk a kérdésekre, közösen kialakítjuk a gyermek szükségleteinek és egyéniségének megfelelő nevelési vagy fejlesztési stratégiát.
Ez a találkozás körülbelül egy órát vesz igénybe.
Az állapotfelmérés díja: 35 000 Ft, melyet az első alkalommal kell kifizetni, a második találkozáskor értelemszerűen nem kell fizetni semmit.
Tanácsadás vagy terápiás foglalkozások
Ha az állapotfelmérés azt mutatja, hogy a szülőnek vagy a gyermeknek további segítségre (tanácsadásra vagy terápiára) van szüksége, akkor újabb időpontot egyeztetünk.
Tanácsadás és foglalkozások díja: 9 000 Ft/ 45 perc, melyet alkalmanként kell fizetni.
Szükség esetén gyógypedagógus bevonásával dolgozunk.
Nagy földrajzi távolság esetén a skypen történik a tanácsadás, minden más változatlan.
Írásos pszichológiai vélemény
Ha írásos véleményre, elemzésre van szükség, elkészítjük, ennek díja: 30 000 Ft.
Első interjú
Az úgynevezett „első interjúra” mindenképpen szükség van, hogy a vizsgálat előtt legyenek ismereteink a gyermekről. Ez az első interjú történhet írásban is és személyesen is. Írásban ingyenes, ha személyesen történik, óradíjat kell érte fizetni.
Az ingyenes megoldás:
Az alább látható linken letölthető a „Gyermek anamnézis” című kérdés-sorozatot. Ha kitöltötted, kérlek küldd el e-mailben (info@sikeres-gyermek.hu) még az első személyes találkozásunkat megelőzően, hogy előre „felkészülhessünk a gyermek élettörténetéből”. Amit küldök, az egy általános kérdéssor, és lehet, hogy nem tudsz majd minden kérdésre válaszolni, mert esetleg nem vonatkozik a gyermekre, vagy elfelejtett dolgokra kérdez rá. Értelemszerűen csak azokat a kérdéseket kell megválaszolni, amelyekre megvan a biztos válasz.
Gyermek anamnézisA fizetős megoldás:
Ha az anamnézis lapot nem szeretnéd kitölteni, inkább egy személyes találkozás keretében adnál információkat a gyermekedről, akkor a gyermekkel való első találkozás előtt egyeztessünk időpontot a személyes találkozásra.
Az első interjú díja: 9 000 Ft.
Helyszíne: 1036 Budapest 3. kerület, Szépvölgyi út 1/b. 4/15. térkép »
Jelentkezésed elfogadása után, az Állapotfelmérés időpontját pontosítjuk.
Biztosítunk, hogy az egyedi igényeidet - az adott lehetőségeken belül - messzemenően figyelembe vesszük.
Amennyiben esetleg még nem vettél részt ilyen módszerekkel vezetett tréningeken, és egyelőre nem látod tisztán, miként lenne ez hasznos a számodra, kérjük oszd meg velünk kétségeidet, és ha lehetséges, közösen megtaláljuk a Neked megfelelő megoldást.
Csehák Hajnalka vagyok. A felnőtt életem egy részében pedagógusként tanítottam és a gyermekvédelemben dolgoztam, majd valóra váltottam a dédelgetett álmomat: pszichológus lettem. Négy gyermekem született, akiket sosem szűnő szeretettel neveltem fel. S bár az irántuk érzett szeretetem sosem tűnt el, köteteket lehetne megtölteni azokkal a történetekkel, amelyek időnként az idegrendszeremet borzolták.
Szülőnek lenni: nagyon nehéz feladat. Tökéletes szülőnek lenni: elérhetetlen vágy. Elég jó szülőnek lenni: elérhető eredmény.
S a gyermekeink nem is kívánnak ennél többet, ha elég jó szülők vagyunk, a gyermekeink szeretni és küzdeni tudó felnőttek lesznek.
A könyvespolcra ajánljuk
Tony Attwood: Különös gyerekek
Kalauz az Asperger szindrómáról szülőknek és nevelőknek
Olyan különös ez a gyerek! Közömbös az iránt, amiért a többség lelkesedik, hidegen hagyják a korosztályát jellemző hobbik, ugyanakkor elsöprő lelkesedéssel merül el saját fura kedvtelésében. Sehogy sem érti, hogy miért kell udvariasnak lenni olyasvalakivel is, akit nem kedvel, miért nem mondhatunk ki mindig mindent úgy, ahogy azt érezzük. Ez a különös, magának való gyerek akkor is tanácstalanul áll, mikor családtagjai azt mondják, hogy ő is kimutathatná az irántuk érzett szeretetét. Egyszerűen nem érti, mit is kívánnak tőle. Egy szó, mint száz, nem könnyű vele, holott bizonyos dolgokban nagyon tehetséges is lehet. E jellemzők sokszor arra utalnak, hogy a gyermek (nagyobbrészt fiúk) az Asperger szindróma tünetegyüttesét mutatja. Az első leírójáról elnevezett viselkedési zavar lényege tehát az, hogy az érintett gyermek közönyösnek, tapintatlannak, érzelemmentesnek tűnik, mivel azt a viselkedést, reagálási módot és empátiát, melyet kortársai szinte észrevétlenül sajátítanak el, neki speciális tréninggel, tanulással kell begyakorolnia. Szüksége van tehát a szülő és a pedagógus megértő támogatására, segítségére, annak érdekében, hogy egyre sikeresebb legyen társas kapcsolataiban. Könyvünkben a téma egyik legismertebb szakértője adja közre ez irányú tapasztalatait.
Tony Attwood: Különös gyerekek - tovább a könyvesboltba »
Jodi Picoult: Házirend
Jacob Hunt nem átlagos tinédzser: Asperger-szindrómája van. Képtelen értelmezni a szociális jelzéseket, sehogy sem találja a helyét kortársai között, és még attól is retteg, ha egy másik ember szemébe kell néznie. A fiút semmi sem érdekli jobban, mint a bűntények felderítése. Mindent tud a helyszínelésről, és nemegyszer valódi bűntények helyszínén is feltűnik, frászt hozva ezzel a vermonti kisváros rendőreire. Amikor Jacob segítője, egy fiatal gyógypedagógus lány brutális gyilkosság áldozatává válik, fordul a kocka, és most a rendőrség jár Jacob nyomában. A fiú érzelemmentessége, üres tekintete és szokatlan reakciói pedig szinte felérnek egy beismerő vallomással… Hogyan küzd meg Jacob és családja a betegséget övező félreértésekkel és előítéletekkel? Hogyan tud segítő kezet nyújtani egy anya, aki maga sem találja az utat a fiához, és egy kamaszodó öcs, aki sohasem élhetett normális életet beteg testvére miatt? Jodi Picoult kíméletlenül őszinte regényéből megtudjuk, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük azoknak a családoknak, akik autista gyermekeket nevelnek – és közben éles kritikát kapunk az amerikai igazságszolgáltatási rendszerről és a szenzációhajhász, megbélyegző kisvárosi társadalomról is. A Házirend azonban krimiként is megállja a helyét, hiszen az első oldaltól az utolsóig végig kísérti az olvasót a kérdés: bűnös-e Jacob Hunt?
Jodi Picoult: Házirend - tovább a könyvesboltba »
Dr. Natasha Campbell-Mcbride: Gap-szindróma
Az emésztés és a pszichológia kapcsolata
Az író. Dr. Natasha Campbell-McBride neurológus, második szakdiplomáját táplálkozástudományból szerezte Angliában. Kisfiáról 3 éves korában állapították meg, hogy autista. Mivel az akkori hagyományos orvostudomány nem látott reményt fia állapotának javítására, nem adta fel, hanem saját maga kezdte el kutatni a különböző gyógyítási módszereket. Miután kisfiát kigyógyította az autizmusból, visszatért az orvosi pályára és 1998-ban megalapította, az azóta világhírűvé vált Cambridge Táplálkozástudományi Klinikát. Táplálkozási alapokra helyezte a gyógyítást és speciális táplálkozási programjával jelentős eredményeket ér el a viselkedés és tanulási zavarokkal, illetve emésztési és immunrendszeri problémákkal küzdő gyerekek és felnőttek állapotának javításában.
Dr. Natasha Campbell-Mcbride: Gap-szindróma - tovább a könyvesboltba »
Douwe Draaisma: Kizökkent elmék
Az orvosok időnként megtisztelik kollégáikat azzal, hogy elneveznek róluk valamit - természetesen betegséget. Alois Alzheimer, James Parkinson, Szergej Korszakov, George Gilles de la Tourette vagy Hans Asperger valaha mind-mind hús-vér emberek voltak, ám a nevük mára puszta szakkifejezéssé vált, amely valamilyen betegséget, szindrómát, rendellenességet jelöl. Senki sem emlékszik az életükre, arra, hogy milyen körülmények között fedeztek is fel valamit. Lebilincselő új művében a Magyarországon is jól ismert holland pszichológus-esszéista, Douwe Draaisma tizenhárom ilyen "név" életét rekonstruálta az agykutatás és a lélekgyógyászat világából. Megnézte, mit is fedeztek fel pontosan, kik voltak a betegeik. Világossá vált, hogy egy tünetcsoport felismerése, egyértelmű azonosítása sajátos attitűdöt és lelkiállapotot feltételez; egy bizonyos szemmel nézve maguk a felfedezők is "kizökkent elmék". Az olyan orvosoknak, mint Parkinson, Alzheimer, Korszakov vagy Asperger, de kevésbé ismert kollégáiknak is, mint Capgras vagy Clérambault, volt egy sajátos képessége: betegségtörténeteiket olvasva azon kapjuk magunkat, hogy a páciensek belopóztak a fejünkbe, és ott is maradnak. A Kizökkent elmék érdekesen, meghökkentően és közben megindítóan ábrázolja az agykutatás történetének fontos fejezeteit. A kötet egyben érdekesen világítja meg a pszichológia, pszichiátria tudományágának belső világát, hatalmi küzdelmeit is.
Douwe Draaisma: Kizökkent elmék - tovább a könyvesboltba »
Gyermek problémák
Asperger szindróma » Autizmus spektrum zavar »
Autizmus spektrum zavar a gyermek oldaláról » Autizmus: a szülők szerepe »
Hiperaktív gyermek a családban » Hiperaktivitás: a szülő szerepe »
Dadog a gyermeked? » Agresszív a gyermeked? » Hazudik a gyerek » Nincsennek barátai »
Nem beszél a gyermeked? » Éjszakai felébredés » Bepisilés » Körömrágás »
Gyermek gyász, gyermekek egyéni gyászfeldolgozása » A szülő, a gyermek és a pszichológus »