Apának alkalmatlan?

A bántalmazó férfi

Theaodore M. Hesburg azt mondja: „A legfontosabb, amit egy apa tehet a gyermekeiért, hogy szereti az anyjukat.”

A munkám során nagyon sokféle apával találkoztam már. Mi felnőttek összehasonlítjuk az apákat, és megpróbáljuk definiálni, hogy ki a jó apa és ki nem az. A gyerekek azonban nem hasonlítják össze az apjukat más apákkal (legalábbis bizonyos életkorig nem), hanem az egyetlen mai apjukat hasonlítják a tegnapihoz.

Milyen személyiség a bántalmazó?

„Egy kilenc éves kisfiú kálváriája indította el bennem az igényt, hogy jobban utána nézzek a bántalmazó szülő viselkedésének, motivációinak, lelkivilágának. A gyermek apukája kétségkívül bántalmazó. A szülők között folyik a harc, mert a gyermek nem akar az apukájával négyszemközt találkozni, és főleg nem akar vele napokig-hetekig együtt lenni. Fél. Az anya hiába küzdött, hiába vitte a „bizonyítékokat”, a gyámhatóság közölte: az apukának jogai vannak, a gyereknek meg engedelmeskednie kell. A gyermek szorong, fél és szenved. Az apa a megkapott láthatásokat egy év alatt három alkalommal vette igénybe. Viszont minden második héten pénteken délutántól a gyermek otthon ül, és felöltözve várja az „ítéletet”, hogy aznap becsenget-e érte az apja, vagy sikerül megúszni a találkozást? A gyermek pedig feltette nekem a kérdést: az apámnak miért szabad kínlasztani engem? Nem tudtam a kérdésre válaszolni.”

Segítünk Neked
Szeretnéd megosztani valakivel gondjaidat?

Tanácsot is szeretnél kapni?

Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.

Kattints ide »

Ez a gyermek hatósági segédlettel ki van téve az apai bántalmazásnak, mert a gyámhatóság fogalmai szerint ez nem bántalmazás, évekkel ezelőtti történéseket pedig nem hajlandók vizsgálni. Az apukája nem veri a gyermeket. Csak félelmet keltő filmeket nézet vele, mert „úgy lesz belőle férfi”. A gyermeknek fáj a foga, de nem ad fájdalomcsillapítót az apa (orvoshoz sem viszi), mert „a fájdalmat tűrni kell”. A láthatások alkalmával a gyermek nem beszélhet az anyukájával telefonon „mert anyád majd így megtanulja a leckét.” A gyermek azután hónapokig sírva könyörög az anyjának, hogy feltétlenül tanulja meg a leckét, hogy beszélhessenek egymással. Ezek csak az apa enyhébb nevelési módszerei, mert nem az elborzasztás a célom.

Szögezzük le: a legtöbb bántalmazónak (legyen az férfi vagy nő), nincs a külvilág által érzékelhető pszichés problémája. Nincsen több gondjuk az intimitással, mint másoknak, nem gyengébb az impulzuskontrolljuk, mint másoknak. A klinikai vizsgálatok szerint a bántalmazók képesek nem bántalmazó eszközöket használni, csak éppen a gondolkodásmódjuk miatt nem akarnak.

Milyen személyiség a bántalmazó?A személyiségük szociopátiás vagy pszichopátiás tüneteket mutat, manipulálnak és kihasználnak másokat, hajlamosak az erőszakra, mások megfélemlítésére. A kapcsolataik felületesek, őszintétlenek, a partnereiket rendszeresen megcsalják. Holtzworth-Munroe és Meehan 2004-es kutatási eredményei szerint a legtöbb bántalmazó az intim kapcsolataira korlátozza az erőszakot. Csak olyankor mutatnak külső személyek felé is erőszakot, ha valaki kívülről bele akar avatkozni abba, ahogyan a partnerükkel vagy a gyermekükkel bánnak.

Érdekes vizsgálati eredmény, hogy a szegényebb családokban és a leggazdagabb családokban gyakoribb a párkapcsolati erőszak, a legkevésbé a középosztálybeli családok érintettek a kérdésben. A magasabb beosztásban dolgozó férfiak esetében gyakoribb a szisztematikus bántalmazás. Érdekesség még, hogy a leggazdagabb és a legszegényebb nők számára a legnehezebb a bántalmazó partnertől való elválás.

Milyen bántalmazási típusok vannak?

  • A tekintélyelvű

    A tekintélyelvű apaA bántalmazó szülő többnyire tekintélyelvű. Elvárja, hogy vakon engedelmeskedjenek neki, és nem tudja elfogadni, ha a párja vagy a gyermek mást gondol, mint ő, még akkor sem, ha érvekkel próbálják meggyőzni. A kritikát egyáltalán nem viseli el, többnyire nem tud bocsánatot kérni, és nem képes figyelembe venni, hogy a gyermekének mire van szüksége. A bántalmazó szülő gyakran ingadozik a „majd én megmutatom, hogy ki az úr a háznál” állapot és a gyermek elhanyagolása között, tehát kiszámíthatatlan. A legtöbb bántalmazó a fiúkat veri, a lányokat szóban bántalmazza, megalázza.

    Az fiú, akinek az apja hatalmi szóval nevel, nagyobb valószínűséggel fog nőket bántalmazni. Még nagyobb a valószínűsége, hogy bántalmazó lesz, ha azt látta, hogy az apja veri az anyját.

  • A felelőtlen, elhanyagoló

    A felelőtlen, elhanyagoló apaAz elhanyagoló típusú bántalmazó kevésbé vesz részt a gyermeknevelésben, szívesen hagyja azt az anyára. Kevesebb ölelést, érintést ad, a gyereket gyakran tekinti koloncnak. Gyakran provokál veszekedést, hogy elmehessen otthonról, de ne derüljön ki, hogy előre megbeszélt programja van. Ritkán köt kompromisszumot, nem mond le a saját egyéni igényeiről a családi kötelezettségek javára. Nem ismeri a gyerek tanárainak a nevét, orvoshoz nem viszi a gyermeket, nem tudja milyen vágyai, élményei, tervei vannak a gyerekének.

    Az elhanyagoló bántalmazó akkor érdeklődik a gyermek iránt, ha dicsekedni, büszkélkedni lehet vele.

  • Aki aláássa az anya-gyerek kapcsolatot

    Apa, aki aláássa az anya-gyerek kapcsolatotA bántalmazó viselkedése azt üzeni a gyermekeknek, hogy az anyjuk megérdemli a sértéseket, a megalázást, és nem érdemel tiszteletet. Megvetendő ember, akinek nem kell szót fogadni, akit nem kell tisztelni. Lehet becsmérelni, kifigurázni, gúnyolni, nevetségessé tenni vagy megalázni.

    Sok bántalmazó családban felnövekvő gyermek megüti az anyját serdülőkorában.

  • Az egoista

    Az egoista apaAz egoista bántalmazó saját magát tekinti viszonyítási pontnak. Nem alkalmazkodik a gyermeke igényeihez, nem vesz részt a gyermek gondozásában, amikor a gyermek kicsit nagyobb, elvárja, hogy a gyermek szolgálja ki őt. Nem tűri a játék zaját, mindenkinek csendben kell maradnia, amikor ő pihenni akar. Minden engedetlenséget megtorol, a gyermekeit tárgyaknak tekinti. Jellemző, hogy teátrális jelenetekkel hozza a családtagok tudomására a sikereit vagy a frusztrációit. Gyakran szánalmas vagy önpusztító szerepet játszik, öngyilkossággal fenyegetőzik, így állandóan a család figyelmének a középpontjában áll.

A bántalmazó manipulálja a családtagokat. A bántalmazónak van egy tipikus viselkedése, mégpedig az, hogy megfelelően tud viselkedni, amikor megfigyelik őt. Nyilvános helyen, gondoskodó, figyelmes, sőt gyengéd is lehet. Humoros, amíg egy kívülálló is jelen van.

A bántalmazó szülő hatása a gyermekre

A bántalmazó szülő hatása a gyermekreAzok a gyerekek, akik párkapcsolati erőszakot láttak, gyakran szenvednek Poszttraumás Stressz Szindrómában. Rosszabbul alszanak, félősekké válnak, ragaszkodnak a bántalmazott szülőhöz. Koncentrációs zavaraik vannak, nehéz egyhelyben maradniuk, gyakran vannak rémálmaik, és sűrűbben lesznek alvajárók. A szorongás szintjük magas, emlékbetöréseik vannak a bántalmazásról, kerülik az erőszakhoz kötődő játékokat. Ingerlékenyek, magányosak, riadtak, visszahúzódók, zárkózottak, gyakran hiperaktívak. Bűntudatuk van, mert úgy érzik, miattuk kell az anyjuknak szenvedni. Ezek a gyerekek szoronganak, nehogy olyant tegyenek, amiért az anyukájukat bántani fogják.

Minél hosszabb ideig élnek a bántalmazó szülővel a gyerekek, annál kevesebb időt töltenek a barátaikkal, és annál aggódóbbá válnak. Nő a tanulási nehézségek esélye, rosszabbul olvasnak, gyakoribbak az iskolai hiányzások, a bukások, valamint a beszédzavarok. Igyekeznek minél kevesebb időt otthon tölteni, de magukra veszik az anya megvédésének a terhét. Gyakran fizikálisan is beavatkoznak, ha az apa veri az anyát. Nagyon sok beszélgetésben hangzik el ez a mondat: „apám azóta nem veri az anyámat, amióta megnőttem, és megfenyegettem…”

A bántalmazó szülő hatása a gyermekreA bántalmazott nők gyerekeit gyakrabban érik balesetek, és kétszer nagyobb az esélye annak, hogy fiatalkorúként erőszakos bűncselekményt követnek el. A fiúkra jellemző, hogy gyakoribb az erőszakos bűnelkövetés esélye, ha az anyját bántalmazzák, mint akkor, ha magát a gyermeket bántalmazzák. Az állatokat kínzó fiúk legtöbbje bántalmazó apa mellett él. Felnőttként gyakrabban depressziósak.

Ha az anyával szemben érzelmi erőszakot alkalmaz az apa, akkor a gyermeknek nagy valószínűséggel lesznek beilleszkedési problémái, és a társas viselkedése vagy visszahúzódó, vagy agresszív lesz, de mindenképpen problémákat mutat.

Egy 2008-ban végzett kutatás (Chiodo) azt igazolta, hogy ugyanakkora a stressz mértéke, ha egy gyermeket bántalmaznak, mint akkor, ha a gyermek „csak” végig nézi, amint az anyját bántalmazzák. Ha látja is az erőszakot és őt magát is bántalmazzák, akkor a kétfajta lelki sérülés összeadódik, így alakulnak ki a legsúlyosabb érzelmi és viselkedéses problémák.

A bántalmazás és a Stockholm szindróma

A bántalmazás és a Stockholm szindrómaMeg kell még említeni a traumás kötődést, mint a bántalmazás következményét. Gyakran találkozunk a jelenséggel, hogy a bántalmazó szülőhöz erősebben kötődnek a gyerekek, a nem bántalmazó szülők pedig értetlenül állnak a jelenség előtt.

A bántalmazás nem vezet feltétlenül távolságtartó, vagy nyíltan félelemmel teli kapcsolathoz. A bántalmazó ugyanis nem veri nap mint nap a családtagokat, hanem váltakoznak a kedvesség és a félelemkeltés időszakai. Ennek a kiszámíthatatlan viselkedésnek a következménye a szokatlanul erős, de egészségtelen kötődés.

Minél többet bántalmaznak egy gyermeket, vagy minél több bántalmazást lát, annál erősebb benne a vágy, hogy kedvesen és megértően bánjanak vele, hogy oldódni tudjon benne a félelem. Megmentőként tekint arra az emberre, aki vigaszt nyújt neki. A traumás kötődést az okozza, hogy ugyanaz az ember nyújtja a vigaszt, aki elkövette a bántalmazást. Azt erőszakot gyakran követi bocsánatkérés, „megértő beszélgetés”, amikor a bántalmazó elmagyarázza, hogy ő senkit sem akar bántani, csak a bántalmazott nem hagy neki más lehetőséget. A gyermek ilyenkor hálát érez a kedvesség miatt, és arra gondol, hogy a bántalmazó szülő nagyon is törődik vele, és igyekszik megbocsátani. Ha a bántalmazás – bocsánatkérés – magyarázat – kedvesség folyamat néhányszor ismétlődik, akkor a bántalmazott gyermek már akkor is hálát érez, ha a bántalmazó abbahagyja az erőszakot.

A bántalmazás és a Stockholm szindrómaSok bántalmazott gyerek számol be arról, hogy a bántalmazás egy pontján biztos volt benne, hogy most meg fog halni, és a bántalmazó az utolsó pillanatban mégis életben hagyta. A „biztos halálból való megmenekülés” után a gyermek megmentőként tekint a bántalmazó szülőre. A gyermekben összekeveredik a bántalmazás és a szeretet, főleg, hogy a bántalmazó meg is magyarázza, hogy amit tesz, a gyermek érdekében teszi. Ezt a lelki folyamatot Stockholm szindrómának nevezték el. Felnőtt korban az emberek így fogalmazzák meg a jelenséget: „az apám jó ember, csakis azért vert, hogy embert faragjon belőlem.”

A gyermek rájön arra, hogy ha kitalálja, hogy mire van szüksége a bántalmazó szülőjének, akkor esetleg elkerülhető a bántalmazás. Ilyenkor átállnak a bántalmazó apa pártjára, így próbálják elkerülni a bajt, hiszen, ha nyíltan az anya pártjára állnak, nagyobb veszélyben vannak. Ilyenkor a gyerekek óriási kognitív disszonanciát élnek át.

Ha a te gyermeked is érintett, mert bántalmazó kapcsolatban élsz, feltétlenül kérj segítséget önmagad és a gyermeked számára is. Sajnos a bántalmazás következményei akkor is hatnak, ha a gyermek születése után véget ért a bántalmazóval a kapcsolat. A bántalmazás közvetett vagy közvetlen megélése egész életre meghatározza a bántalmazott személyiségét. Szükséges a bántalmazás feldolgozása, és a tudatos életvezetés.

Felnőttek számára az Ego building, gyermekek számára a Kamasz önismereti, önbizalom növelő tábor ad segítséget a változáshoz.

Csehák Hajnalka pszichológus

A bántalmazó férfi - Apának alkalmatlan?


Ego building - További információ és jelentkezés »

Kamasz önbizalom növelő tábor

Kamasz önbizalom növelő tábor

Ha szeretnéd, hogy a gyermekednek könnyebb kamaszkora legyen, ha szeretnéd, hogy magabiztosan teljesítsen a megnövekedett követelmények között is, ha támogatod abban, hogy harmonikusabbá váljanak a kapcsolatai, akkor hozd vagy küldd el a gyermekedet a Kamasz önbizalom növelő táborba.

Mi történik a Kamasz önbizalom növelő táborban?

A kamaszok egy része nyíltan, más részük rejtetten önbizalom hiányos. Nyíltan, mindenki számára első pillantásra is észrevehetően önbizalom hiányos az a kamasz, aki a szűk családi körön kívül elpirul, ha megszólítják, kicsit akadozva válaszol, keresi a szavakat, vagy szívesebben hallgat a társaságban.

Rejtetten önbizalom hiányos az a kamasz, aki nyitottan beszélget, alkalmazkodó, szeretne megfelelni a környezete elvárásainak, de gyakran él meg indokolatlan elbizonytalanodást, szégyen érzetet, és/vagy bűntudatot. Aki ismeri a saját képességeit, de mindig elégedetlen önmagával, és nem tudja elfogadni, hogy néha bizony hibázik, mint mindenki más. (Ezt jól tudják növelni a pedagógus olyan mondatai: Tőled többet vártam…)

Milyen változások várhatók?

A kamasz megismeri a saját, eddig rejtve maradt értékeit. A legtöbb esetben e szülő hiába mondja a kamasz gyermekének, hogy szép, csinos, okos, a gyermek azt gondolja, hogy a szülő elfogult, ezért nem hiszi el a szülői véleményt. No de egészen más, ha idegenektől hallja ugyanezt. Megváltozik az Én-képe, amikor egy kisebb csoportban megtapasztalja, hogy ő maga elfogadható, szerethető, tisztelhető személy.

A táborban a kamaszok ahhoz kapnak segítséget, hogyan boldoguljanak az iskolával, a tanulással, a társakkal, a felnőttekkel. A közös munka során a kamasz gyermek gyakorolja azt a helyzetet, amikor a csoport rá figyel, és mindenki kíváncsi a véleményére. Gyakorolja a „fontos vagyok” élményét, a dicséret elfogadását. Csoportjainkban nem bírálunk, nem kritizálunk, mindenkit elfogadunk és mindenki véleményét tiszteletben tartjuk. A tréningen nincsenek rossz válaszok, és az egyetlen rossz kérdés a fel nem tett kérdés.

Tréningterv - Kamasz önbizalom növelő tábor

A Kamasz önismereti tábor felöleli a Kamasz önismereti és önbizalom növelő tréning teljes anyagát 5 egymást követő napon. Játékos formában növeli a kamasz gyermek önismeretét, önbizalmát, és helyes mederbe tereli a kamasz viselkedését. Közelebb hozza egymáshoz a szülő és a kamasz látásmódját, érzésvilágát.

IdőTematika
1. napA kamasz, és a fontos mások
2. napÉrzelmek a kamasz korban
3. napA kreatív kamasz
4. napA kamasz egyénisége és felelősségvállalása
5. napKamasz szerelem, döntések, átalakulás

Rendezvénynaptár:

Biztosítunk, hogy az egyedi igényeidet - az adott lehetőségeken belül - messzemenően figyelembe vesszük.

Kamasz önbizalom növelő tábor
Jelentkezz Kamasz önbizalom növelő táborba!

Jelentkezésed beérkezése után munkatársunk megerősítő emailt küld!

Amennyiben esetleg még nem vettél részt ilyen módszerekkel vezetett tréningeken, és egyelőre nem látod tisztán, miként lenne ez hasznos a számodra, kérjük oszd meg velünk kétségeidet, és ha lehetséges, közösen megtaláljuk a Neked megfelelő megoldást.

További információ
Kérdezz tőlünk!

Kérdésed beérkezése után munkatársunk felveszi veled a kapcsolatot!

Az apai szerep

Csehák Hajnalka pszichológusCsehák Hajnalka vagyok. A felnőtt életem egy részében pedagógusként tanítottam és a gyermekvédelemben dolgoztam, majd valóra váltottam a dédelgetett álmomat: pszichológus lettem. Négy gyermekem született, akiket sosem szűnő szeretettel neveltem fel. S bár az irántuk érzett szeretetem sosem tűnt el, köteteket lehetne megtölteni azokkal a történetekkel, amelyek időnként az idegrendszeremet borzolták.

Szülőnek lenni: nagyon nehéz feladat. Tökéletes szülőnek lenni: elérhetetlen vágy. Elég jó szülőnek lenni: elérhető eredmény.

S a gyermekeink nem is kívánnak ennél többet, ha elég jó szülők vagyunk, a gyermekeink szeretni és küzdeni tudó felnőttek lesznek.

Az apai szerep

Szülői szerepek

Az anyai szerep » Az apai szerep » Apának alkalmatlan »
A nagymama és a nagypapa szerepe » Nagyszülők szerepe a gyermeknevelésben »
Az első unoka »

Hogyan neveljünk sikeres és kiegyensúlyozott gyermeket?

Sikeres gyermek

Sikeres gyermek Hírlevél

Sikeres gyermek tippek, megoldások elsőkézből.




Sikeres gyermek